Charlie szülinapos angyalai

A kaliforniai Napa-völgy nem cseng ismeretlenül a borban kicsit is jártas közönségnek. Ahányszor figyelmem erre a borvidékre irányul, rögtön nagyon picinek érzem magam; mennyi csodás pincészet, mennyi ismeretlen borász, bor, finomság, fantasztikus építészet és táj! A legnagyobb segítségem ebben, az én csodás főnököm (fizetett hirdetésünket látták :)). Sokat tanultam tőle a borokról, mindig képes ismeretlen vidékekre elkalauzolni. Születésnapomra az alábbi tétellel lepett meg, amit saját gyűjteményéből hozott. Opus One 2006 – mély levegő, áll leesik. Köszönet. Nagyon!

A Rotschild család és Robert Mondavi által birtokolt és alapított pincészet 1991 óta készíti az Opus One-t, ami 77% cabernet sauvignon, 12% merlot, 5% cabernet franc, 3% petit verdot és 3% malbec fajtákból áll. Az egyik legszebb bor, amit eddig ittam. 17 hónapot töltött francia tölgyfahordóban, selymes, testes kiegyensúlyozott bor, sok-sok piros bogyós gyümölccsel; fekete ribizli, érett szeder jegyek, erőteljes fekete csokoládé zamattal. Jól lehet lakni tőle.

Kerek évfordulókra remek bor és egy újabb pincészet a bakancslistámon 🙂

P.S.: Thanks for keeping us in fur!

Borozós nyomozósdi

Kevés sorozat tud annyira lekötni, mint az HBO egyik nem is olyan régi produkciója, a Törvény nevében. Teljesen a hatása alá kerültem, fantasztikus sztori, megtestesítve az egyik kedvenc színészemmel (iloveyouMatthewMekkimondhatatlan). A munkahelyemen áradoztam a hangulatáról (nem mondom, hogy nem féltem), a történetről, színészi játékról. A látványvilág belekúszott képzeletembe, és ahogy ez lenni szokott, mindenről a sorozat jutott eszembe.

Kép: Pinterest, True Detective Poster

Természetesen, az én esetemben, még borozás közben is. A Business Wine első, Kempinskiben rendezett sétáló kóstolóján jött velem szembe ez a címke:A számomra eddig ismeretlen sümegi Palota Pince Vesperas névre hallgató rizlingje. A szőlőt 100 éves tőkékről szüretelték, évente csak 500-600 palackkal készítenek. A bor igazán különleges, másfajta rizlingre számítsunk. Nagyon ásványos, kellemes sósság, nehéz fehérbor. Nem egyszerű bor, úgy ahogy a film sem egy egyszerű alkotás. Tökéletesen passzolnak egymáshoz, titokzatos, nem tudom, mire számíthatok a következő jelenetnél és kortynál, de nem csalódom, sőt. Senkit nem akarok megtéveszteni, Egly Márk borász elmondása szerint a címke régóta létezik ebben a formában, a filmes párhuzam csak az én képzeletem szüleménye.

Az agancs hátterében az esti ima latin szövege olvasható. Nézd meg a filmet, igyál hozzá egy jó sümegi rizlinget és érted a fricskát…

P.S. Aki teheti, nézze az eredeti angol verzióban, mert annak ellenére, hogy nagy rajongója vagyok a magyar szinkronnak, ez alkalommal elég nevetségesre sikerült. Borhálónál pedig beszerezheti a bort hozzá 🙂

Dalok és polaroidok Stierusos aláfestéssel

Sok kellemetlen momentuma van a télnek, de azt gondolom, ha valaki szeretné, akkor a karácsonyi varázs és mámor után is megtalálhatja ezen évszak szépségeit. Nem is kell hozzá sok, igazán költséghatékony tud lenni egy téli este. Bekuckózni a zord a szelek elől, körbevenni magunkat könyvekkel, versekkel és egy igazán szép, testes vörösborral maga a téli tökély. Polaroidokkal és földszinti dalokkal pláne. Nagy kedvencem Simon Marci és szeretem előkapni köteteit, olvasgatni egymás utáni összevisszaságban, elmélázni a szavakon és bambulni a pohárba.

Karácsony után kaptam egy palackkal az egyik nagy kedvencemből, Riczu Stier Cabernet Sauvignon 2009, Villányból. (Leírni is jól esett…) Jól elraktam, hogy majd valami nagy alkalom adtán elfogyasztjuk. Végül szépen rábeszéltem magam, hogy a legnagyobb alkalom mindig a mai nap, ezért kibontottam, nem vártam tovább… Fejbe is vág a sok-sok érett aroma, palackba zárt mediterránia, a piros gyümölcsök tobzódnak, gyönyörű lilás, mély rubinvörös szín, szép test, 14,5%-es alkohol. Elegáns, bársonyos, nem kell több. Belső kandalló.

És ha unjuk a bekuckózást: Simon Marci Polaroidok című verseskötetéből Lichter Péter rendezett tizenhárom perces filmet, a bemutató a Toldi moziban lesz, 2015. február 3. án. Itt.

P.S.: ‘Ha már nem kellett, legalább mondd meg, mi volt ez. Tudjam, miért fizettem.’

A gyengébbik nem Barbár választása

Egyetemi barátom hívta fel a figyelmem nemrégiben az alábbi cikkre a hvg gasztro rovatában: Mi kell a nőnek? A gyengébbik nem erős választásai. Nagyon tetszett a cikk, élvezettel olvastam az elején kvázi magamról – na jó, dizájner táskám nincs -, majd arról, hogy nőként miként is lehet máshogy kóstolni és bort választani. Jó vita – illetve párbeszéd indítónak tartom az írást, eleve a téma nagyon közel áll hozzám: a Nő és a bor! Mindenféle filozófiai eszmefuttatást félretéve – persze könnyen elkalandozom – maradjunk az esténknél, a cikk elején is vázolt jelenetnél: nő, munka, hazaérkezés, magassarkú le, bor pukkant, tehát:

Egy fárasztó munkanap után tökéletes választás a 2011-es évjáratú Barbár. A szekszárdi Heimann Pince vezető házasítása ez: 36% cabernet franc, 28% merlot, 18% tannat, 17% kékfrankos. A 2011-es évjárat a legfiatalabb, és talán most a legszebb 2014-ben. Csak úgy tobzódunk az erdei gyümölcsök áradatában, az elraktározott szekszárdi napfényben, mely egy korty után szépen átmelegít. Eleganciája kimagasló, hosszasan lecsengő ízével még sokáig emlékeztet szederre, málnára. Erős választás egy hétköznap estére, mert nem mindennapi, hanem igazán sokszínű borról van szó. De azért néha megérdemeljük, ugye? Mert a hétköznapi hedonizmus bizony nem bűn, hanem művészet!

Igaz, a Stílusgyakorlatuk már évekkel ezelőtt elrabolta a szívem, de ma már egy Barbárról sem mondanék le szívesen.

Adventi koszorú Antonioval

Évek óta gyűjtöm a parafadugókat és mindenféle terveket eszeltem ki, hogy mire fogom őket felhasználni. Az egyik ilyen nagy terv az Adventi koszorú készítés volt. Idén úgy gondoltam ideje beáldozni az eddig lakásdekorként szolgáló dugókat. Ragasztópisztoly beszerezve, bor előkészítve. Nagyszabású terveim voltak: csak magyar dugók, Szekszárd és Villány elsősorban, elterveztem a sorrendet, szabályos felragasztás, felváltva jöjjenek a dugók, ne legyen egymás mellett sok Takler, sok Gere, sok Vylyan, satöbbi, satöbbi. Igen, ez elméletben sokáig és jól működött. Gyakorlatban meg kb. másfél percig. A koszorúkészítés első 10 perce egy vasárnapi miséhez hasonlított: Jesszus, folyik a ragasztópisztoly, Úristen, de forró, Jézus, hol a többi dugó??? Kezdtem pánikolni, majd ráéreztem a ritmusára, és valamiféle flow élmény is elkapott. Olyannyira, hogy a kóstolgatásról is megfeledkeztem közben. Aztán lett rajta mindenféle dugó itthonról, semmi sorrend, semmi előre elrendeltetés.

Folyamatban…

Bár már erősen benne vagyunk a télben, fehér bort szavaztam meg a kézműves esthez, egyenesen Andalúziából. Antonio Barbadillo Castillo de San Diego 2012. Nagyon könnyű kis bor, illatban többet ígért, mint ami lett belőle. A szőlő fajtája Palomino, ezt a fajtát használják Sherry készítéshez is. Tevékeny estékhez jól passzol, tetszett a fehérvirágok játéka a pohárban, a zamatok lekerekednek, ám hamar eltűnnek. Az El Alma del Vino spanyol borblog a 2010-es évjáratból kóstolt, hasonló eredménnyel, kihangsúlyozva, hogy tudjuk mikor mit kell inni. Ez a tétel egy egyéjszakás kaland Antonioval.

Végül komolyabb égési sérülések nélkül sikerült megoldanom a koszorúgyártást. Az idő elrepült, Bortündérből nem lesz Barkácstündér, a blogból sem DIY barkácsblog, de ha valakinek van sok dugója, ne ódzkodjon nekiállni felhasználni őket, jó móka 🙂

A végeredmény: kicsit ferde, kicsit csapzott, de a mienk 🙂

P.S.: Ugyanitt parafadugó méretre vágást vállalok.

Borról neked

Egy kedves kolléganőm vitt el még szeptember elején Herczeg Ágnes és Pánczél Andrea közös könyvének, a Borról neked – A pincétől a hálószobáig bemutatójára a Divino-ba. Jó hangulatú, a fülledt kora őszi levegőnek és a sok vendégnek köszönhetően igazán forró bemutatóban volt részünk. Örültem is, hogy a két hölgy Miklós Csabival gondoskodott a frissítő kortyokról.

Mivel már jó ideje követem Ági munkásságát, alig vártam az új könyvet. Nem kellett csalódnom. A Borról neked egyszerűen, de nagyszerűen tárja elénk azt a – sokak (lányok) számára – még – ködös világot, amiben olyan jó elmerülni. A célközönség a fiatal nők, lányok, akik szeretn(én)ek jó borokat inni és nem szeretnének – nos hát, hogy is mondjam: beégni. Szuper bédekker a borok világába – és még annál is többe. Egyszerre veszi át az alapvető dolgokat (szőlő, fajta, bor, borvidék, kóstolás, stb.) és kalauzol el minket egy nagyon csajos világba. Választ találunk a minket, nőket igenis foglalkoztató kérdésekre: Mit főzzek és mit igyunk hozzá, ha jön a nagy Ő (vagy egy kisebb Ő)? Hova menjünk bulizni? Mit igyunk a csajokkal? Hova menjünk kirándulni, ha szép környezetben, jó borokat szeretnénk fogyasztani? Hol fesztiválozzunk? Milyen boros filmeket érdemes megnézni? Tehát kapunk ötleteket pincétől a hálószobáig.

Amellett, hogy a könyv szisztematikusan végigvezet minket a borvidékeken, főbb fajtákon, legfontosabb tudnivalókon, roppant szórakoztató is. Én nem egy sornál nevettem fel hangosan olvasás közben egy pohár bor mellett az erkélyen. (És igen, nem ciki egyedül inni: “szerintünk nem csak az ökör iszik magában, hanem néha mi, lányok is – egyáltalán nem elítélendő módon.” Köszönöm a megerősítést :))

A kedvenc vihogós részem az örökzöld kérdésre, “A csavarzáras bor rosszabb minőségű, mint a parafa dugós?” adott válasz: A MINISZOKNYA ROSSZABB, MINT ÖREGANYÁM FÖLDIG ÉRŐ ROKOLYÁJA? HÁT NEM, SŐT!

P.S.: Mostantól nagyobb hangsúlyt fogok arra fektetni, hogy a szőlőt ne csak gyümölcs és bor formájában vegyem magamhoz, hanem szőlőmagolaj formájában is, mert így külön jót tesz a bőrömnek.

Pesto Kreinbacherrel

Ezen a nyáron először sikerült életben tartani bazsalikomot az erkélyen. Igaz, most próbáltam először magról nevelni és ez be is jött, eddig csak a tinédzser korú bazsalikomokat vettem magamhoz – nem sok sikerrel. Szép húsos levelek cseperedtek, így elérkezettnek láttam az időt, hogy házi pestot készítsek. Nem vittem túlzásba a dolgokat, legfőképp azért nem, mert kíváncsi voltam, hogy minimális hozzávalókkal milyen lesz. Amolyan „semmi extra pesto”, egy személyre.

Így a hozzávalók:

bazsalikomlevél

fokhagyma

olívaolaj

fenyőmag

só

A fenyőmagot megpirítottam, a leveleket kézzel összetépkedtem, majd mindent botmixerrel összekevertem és felaprítottam. Mivel már egy botmixert sikerült a túlvilágra küldenem és a fenyőmagoktól a mostani is földöntúli hangokat kezdett kiadni, így eltekintettem a homogén állagtól és darabosan hagytam.

Már csak az aldentére főtt spagetti tészta kellett és jöhet a terítés:

A könnyű szombati ebéd mellé Kreinbacher rosét választottam Somlóról, jól esett a friss és ropogós bor a pesto intenzív ízéhez. Nagyon szép színvilágot kapunk: erős rózsaszínes, már már pirosas árnyalatok, igazán elegáns a pohárban . Zweigelt, syrah és pinot noir adja az alapját ennek a rosénak, a fajtákat külön erjesztették és érlelték, a palackozás előtt készült el a házasítás (2014 február). Szépen kísérte a csajos ebédet és a sziesztát, nagyon tetszett.

Esti csillagok

Rám jellemzően, már az ebéd után a vacsorát tervezgettem és receptböngészés közben bukkantam az egyik kedvenc blogomon, a Salt&Sugaron egy szupergyors ötletre: Füstöltsajtos csirkemell spenótos kuszkusszal

Nem kell hozzá sok minden, hamar kész és egészséges, nem viszi el a fél estét és lesz idő erkélyről nézegetni a nyár eleji hullócsillagokat. Innen már gyors asszociációval eljutottam a borhoz is, Gál Titi 2013-as Egri csillagját választottam. Izgatottan vártam az estét, hogy hogy zenél majd együtt az étel és a bor. Végül a megvalósítást kiszerveztem: Anyukám bevásárolt és meg is főzte a vacsit, én csak a bort vittem. (Hát igen, élni tudni kell! 🙂 )

Csillagok anyai kezekben

A Gál Tibor pincészet egri bikavér fehér párjából, azaz a csillagból évente 50,000 palack készül. Házasításról beszélünk, leányka és királyleányka alappal, melyekhez sauvignon blanct, szürkebarátot, traminit, viogniert, pinot blanct és cserszegi fűszerest párosítottak. Nagyon szép, kerek tétel, intenzív zöld almás, őszibarackos, mezei virágos illatokkal, kis citrusossággal, mindez visszaköszön ízében is. Nagyon eltalált alkohol, nem tolakszik, nem uralkodik el a boron. Bársonyossága jól passzolt a sajtos csirkéhez, krémesen harmonizált egymással az étel és a bor. A recepten annyiban változtattunk, hogy minimális füstölt sajt került bele, így a füstösség nem nyomta el ezt a könnyű, tartályos érlelésű gyümölcsös egri csillagot.

Csillagokat viszont aznap csak a poharakban láttunk, a fátyolfelhők eltakarták az égi játékot.

3K – Keddi Kadarka Kóstoló

Keddi Kadarkázásban még nem csalódtunk, most sem volt ez másképp. A Kadarkás és Wine&Go-s srácok szuper 6 tételes kóstolót raktak össze 6, a tételekhez kóstolható falatkával:

Hmmm, ínycsiklandó maga a látvány is, az étvágy is megjött a hosszú irodai munkanap és a levezető – bemelegítő Gedeon Perle gyöngyözőm után. (Ez nem volt benne a kóstolósorban, de hát a sok munka meg a stressz, meg minden…)

A tökmagkrémhez megálmodott Kovácsék Irsai Olivérje egyből vérré vált bennünk kóstolótársaimmal. Friss, illatos, jól és gyorsan csúszik, könnyű esti vacsorákhoz tökéletes. Jó kis kezdet 🙂

A tökmagolajjal átitatott pirítóshoz a Nyolcas pincészet 2009-es Leánykáját kóstoltuk. Nagyon szép bor, összeért ízek, kifinomult, 3 év palackban eltöltött év után is még mindig könnyű és lágy. Szépen átjön a tölgyfahordó, de nem tolakodó. Májas ételekhez is el tudom képzelni.

A kendermagkrémhez Szekszárdról, a Szeleshát pincészettől kóstoltunk kékfrankos rosét. Sok sok gyümölcs, halványrózsaszín epresség élénk savakkal és sok bubival.(Nekem túl sokkal.) Szépen lazította a kendermagot.

És azután. Sonkafalatkák. Már alig vártam, hogy elérjünk a tányér közepén felhalmozott sonkaszeletekig. (Nem vagyok az a fajta, nyúlkaján élő leányzó. Sőt! Hús kell! Sonka meg minden mennyiségben jöhet.) Nagy meglepetésemre egy chardonnayt álmodtak meg hozzá vendégszerető vendéglátóink. Nyári pincészet 2012-es chardonnay-ját Badacsonyból. Az ásványosság és füstösség egyvelege nagyon szépen kiemelte a husi karakterét. Nagyon szerettük.

A sonkát etyeki kézműves füstölt sajttal és Balla Géza legendás 2011-es Feketeleánykájával szorítottuk le. A füstölt sajtból én egy ültő helyemben meg bírok enni fél kilót simán, a Feketeleányka meg szerintem annyira tökéletes választás hozzá, hogy itthon is be fogom vezetni. Időzzünk el felette, a bor és a sajt füstössége szépen harmonizálnak.

Levezetésnek kacsamájpástétomot falatoztunk, édes Lenkey Dáriusszal 2008-ból. Nagyon szép édes Tokaji, igazán jól esett a máj krémességéhez az ásványosság és a pici vanília.

P.S.: A tökmagkrémet azért megvizsgáltuk az irsai szűrőjén keresztül is:

Még azt mondják!

Azt mondják, felnőttként nem lehet igaz barátokat szerezni. Vagyok olyan szerencsés, hogy ezt többszörösen megcáfolhatom. Mert az iskolás évek után is gondoskodnak ám az ember lányáról odafentről és mellé rendelik azokat, akik olyanok, mint ő. Még egy (A!) munkahelyen is. És ő előttük ajtónk, szívünk mindig nyitva áll! Pláne, ha hoznak egy üveg bort is. 🙂 (Na jó, ha pörkölt tökmagolajat hoznak azt is imádjuk!) És mindezeket családi gazdaságokból, ökológia gazdálkodásból. Mert AGC barátném erre is figyel.

Pironkodott az általa választott borral, mert hát nem tudja, meg még soha, meg hogy én úgyis értek hozzá, és ez így milyen ciki, és jajj most milyen is lesz ez.

Bodor Borház Csongrád. Hallottam már róluk, hogy jó lesz az nekem, higgyem el, de még nem volt szerencsém a kóstolásra. Kicsi pincészet nagy csodákkal. Legalábbis a 2011-es Cabernet Sauvignon-juk, melyet ajándékba kaptam nagyon nagy élmény volt. Hmmm… csodálatos cabernet illat, sok sok szilva, meggy és egy kis tölgyfahordó, szép, bársonyos tanninokkal. Csend lett, ahogy beleszagoltunk a pohárba… A 2013-as évben a Város bora lett Csongrádon. Nem véletlen. Kis pince nagy bora. Ízében ugyanazt hozza, amit illatában – ezt nagyon lehet szeretni. Van tartása bornak, mégis jól csúszik.

Kedves AGC, légy oly szíves és hozz máskor is ilyen üvegbe zárt csodákat. (Meg tökmagolajat!) Köszönöm.

bortündér

Menu

Author Archives: bortündér