Ősz, aszú, szerelem

Azt hiszem, akkor kezdtem megkedvelni az őszt, amikor egy szeptemberi napon kiköltöztem Grazba, Ausztriába. Csodásak voltak a színek, az illatok, a reggel csipőssége az arcomon, orromban.

IMAG3455

Aztán hazajöttem és volt egy rövidebb liezonom, amiben a férfi (most már csak kisbetűvel) azt mondta, hogy neki az ősz a kedvenc évszaka. Akkor elkezdtem figyelni, hogy mi az ami szerethető ezekben a hónapokban.

Így voltam én az aszúval is. Különösebben nem kedveltem, de igyekeztem szerethetőnek látni és érezni. Tiszteltem, értékeltem, de sose vágytam rá. Majd az otthoni aszúkkal való ismerkedésem legnagyobb meglepetése a Fitomark Tokaji borház 2006-os 6 puttonyos aszúja lett. Aranyló színek a pohárban és a kertben egyaránt, ízorgia a szájban. Mézesség, cukrosság de mégsem kezdek szédülni és émelyegni – ez jó jel. 🙂 Sok-sok sárgabarack, enyhe és bársonyos citrusokkal. Simogat. Hosszú-hosszú lecsengés a szájban. Meg voltam elégedve, de nem tudhattam, hogy ez még nem minden, amit kulináris élvezetként ekkor tapasztalni fogok. Az ősz jegyében gesztenyét sütöttünk és Párom egy laza és elegáns mozdulattal rálocsolta pohara maradékát a gőzölgő, még sülő gesztenyeszemekre. Fantasztikus párosítás, a gesztenye tömény bája harmonizál az aszú enyhe dohányosságával. Nagyon élveztem az ízek meglepetésszerű összhangját. Páratlan élmény, szeretnék még ilyen aszút!

IMAG3412

Megszerettem az őszt, az aszút és megtaláltam a Nagybetűset.

IMAG3454

P.S.: Vajon akkor érkezik meg a felnőttkor, amikor elkezded szeretni azokat a dolgokat, amiket régen nem? (A petrezselyemmel még küzdök.)