Petit Arvine-nel szobafogságban

A sok eső és júliusi hó után jött egy igazán kellemes nyári nap Észak-Svájcban, amely tökéletes volt a hegymászáshoz. És a totális leégéshez is, mint később kiderült. Így a túra utáni két napot inkább a lakásban töltöttem, mert franciásan fehér bőröm nem bírta volna a kiképzést megint.

Így hát mit volt mit tenni, munka után elkezdtem főzni valamit, csakis abból ami itthon volt. (Ezt Franci mamától tanultam, aki a Stahl Jucust is úgy nézi, hogy ne kelljen semmit venni, azt használja, ami van otthon és hasonlít :))

1-P1170333

Ezért a látványért megérte elsődleges égési sérüléseket szenvedni

Fünf-Seen-Wanderung, Sargans

Nem kívánt szobafogságomban összehoztam egy angolos jacket potato-ra hasonlító gyors vacsit kb. 30 perc alatt.

2 nagyobb krumplit előfőztem, majd alufóliából kicsi hajót hajtogattam és beleraktam őket a közepükön felhasítva. (Akinek van kisebb tepsije, annak felesleges origamiznia.) Megtöltöttem cottage cheese-zel, amit előtte összekevertem karikára vágott csilipaprikával, szórtam rá frissen vágott snidlinget az erkélyről, só, bors majd két tojást gondolkodás nélkül felütöttem és ráöntöttem. Tetejére egy kis reszelt parmezán és be a sütőbe 17 percre.

2-20160719_204139

A wallisi (Valais) Rouvinez pincészet Petite Arvine de Fully-ja lett a játszótársa gyors vacsorámnak. Nagyon könnyed, tiszta, szinte átlátszó apéro bor, enyhe citromos árnyalattal és 13,5%-es alkohollal. Illatában lilaakácra emlékeztet, lágyan és nem hivalkodóan, ízében lecsengése meglepően hosszú. Kellemesen behűtve (7-10 fok lehetett) roppant jól esett a forró és csípős krumplivacsorához – illetve a még mindig lángoló legfelső bőrfelületemhez.

3-20160719_204207

A Rouvinez családi pincészet két területen termel a petite arvine fajtából, ezek a Domaine of Château Lichten és Domaine of Les Seilles, amelyek egymással szemben helyezkednek el – mégis teljesen eltérő borokat adnak. Ez a palack az utóbbi területről van.  Az 1947 óta tartó működésüknek és növekedésüknek köszönhetően immár impozáns pincészet és kóstolórészleg várja a borkedvelőket, valamint boraikat már nem csak Svájcban értékesítik, de jut belőle exportra is.

Spárga mánia

Úgy indult, hogy spárgás quiche-t akartam enni. Pár éve nagyon sokat sütöttem mindenféle formában, hússal, hús nélkül, piros zöldségekkel, zöldekkel, kereken, négyszögletesen, stb. Újítás képpen ki akartam próbálni egy gluténmentes verziót is. Kicsi kutatás a neten mindenféle gluténmentes recept után, amiből egyik sem tetszik – de mindegyikből hozok valamit.

Végül egy meleg májusi zöldspárgát kívánó napon kikísérleteztem a magam tésztaverzióját.

1 egység barna rizsliszt

1 egység csicseriborsó liszt

1 egység kukoricaliszt

fél zacskó sütőpor

2 tojás

Azért írtam egységet, mert ez itt fent nem szentírás, hanem „addig rakom bele a lisztet és a tojást míg tésztaállaga nem lesz” elvet követi. (Még jó, hogy a nagymamám megtanított tésztát gyúrni – szóval, aki ilyet látott, az előnyben.) Miközben pihenni hagytam a tésztát, elrongyoltam spárgát venni – és hazatértem spárgával, retekkel, zsázsacsírával, paprikával, újhagymával, gránátalmamaggal. Kicsit megszaladt a kezem, van ez így. Bort is hoztam, egy Petit Arvine-ra esett a választás.

Miután rájöttem, hogy nincs is nálam a kerek tortaformám, az egész quiche témát újra kellett gondolni: a tésztát leterítettem egyetlen hőálló tálam közepére, téglalapot formáztam belőle, rászórtam egy kis azték fűszerkeveréket, rárétegeztem a laktózmentes krémsajtot, a hagymakarikákat, felsorakoztattam a spárga szárakat és megszórtam Sbrinz sajttal (echte svájci csoda, hasonlít a parmezánra és mivel kemény sajt, kevés a laktóztartalma).

1-P1170134

40 percre be a sütőbe. (Elméletileg előmelegített, de miután bekapcsoltam és elmentem teregetni úgy gondolta, hogy ő ezt ott egyedül nem csinálja tovább, szóval kb. majdnem hideg sütőt használtam…)

3-P1170144

De nézzük a lényeget, az étel és a bor harmóniáját. A Fleur du Rhone Petit Arvine 2015-ből jó választásnak bizonyult. Eredeti svájci fajta, 1602 óta termesztik Valais kantonban. A címkén csirkéhez és tenger gyümölcseihez ajánlják – a spárgát lehagyták. Apró hiba, mert bizony nagyon jól muzsikált a zöldspárga roppanós-zöldes tavaszi frissességével és a krémsajt fanyarságával. Egy estére abszolút elérhető árban, kb. 13 frank.

2-P1170140

Pici szénsav az első kortyokban, édeskés utóíz, fineszes, nem árulja el magát elsőre, ízben és illatban barack, őszibarack.

4-P1170146

  Fleur du Rhone Petite Arvine 2015, Valais

5-P1170150

És egy kis ráadás:

Mivel természetesen nem fogyott el az egész üveg Petit Arvine, volt lehetőség összekóstolni más fogással is. Pár nap múlva vacsira készítettem egy irtó finom pastrami szendvicset, mustárral, paradicsommal, kaliforniai paprikával  – és természetesen egy kis friss spárgával. Meg sem főztem, hagytam roppanni. (A hússal csaltam, nem én csináltam.) Megkockáztatnám, hogy még jobban tetszett a bor a szendviccsel, a savassága jól csúszott a sok friss zöldséggel és a pastrami fűszereit szépen lekerekítette. Egy másik vásárló leírása szerint, a bor kiváló, viszont másnap kemény fejfájással jár a fogyasztása. Ehhez tapasztalataim alapján annyit tennék hozzá, hogy mértéktelen fogyasztása esetén igen.

7-P1170163

Pastrami szendvics spárgával

6-P1170154

 A spárgák figyelnek

8-P1170168

P.S.: Nagyon rákaptam idén a spárgára, jönnek még étel-ital párosítások, amíg a szezon tart!

Bor és Schoggi

Ahogy Svájcba költöztem, szinte egyből el is kezdtem utánanézni, hogy a multikulti fővárosában hol érdemes és hol lehet kóstolókra járni. Az első esemény, ami megtetszett és elérhető áron volt – mondjuk ki, ingyen – az a Buonvini borkereskedés expatoknak szervezett csoki és borkóstolója volt. Munka utáni időpont, belváros, 4 bor, 4 csoki és esti mesére haza is érünk. Házigazdáink olasz sommelier-ek, a német nyelven meghirdetett estét bearanyozza a téveszthetetlen és übercuki akcentusuk; ha ez nem lenne elég, férfi házigazdánk még megfejeli az előadást azzal, hogy minden szó végére odabiggyeszt egy hosszú E hangot.

01-IMAG3860Csokitál

A fenti kép alapján, “délben” indultunk, egy könnyű tejcsokival, amihez Regina di Felicita Moscato Spumante-jét kóstoltuk. (Cascina Baricchi pincészet, Nevigle, Olaszország). 7%-os alkohol, könnyű desszert-habzóbor, édes-csajos, 140 gramm cukorral és 60 gramm maradékcukorral. Nagyon jól esett bemelegítőként, selymesen mosódott össze a csoki a buborékokkal és gyümölcsösséggel.

04-IMAG3863

Másodikként a poharunkba a Tedeschi pincészet Amarone della Valpolicella-ja került. Mint megtanultam, sose vegyünk olcsó amarone-t, „el a kezekkel a luxus termékektől, amiket olcsón adnak”, e tétel palackját 33 jó svájci frankért mérik.  Van miért elkérni ezt az összeget, 2 kilogramm szőlőből lesz 1 üveg amarone, itt 5-6 gramm maradékcukorral, 30 hónap barrique hordóban érleléssel. A fajták szabályozottak, ennek az amaronenak a corvina, corvinone, rondinella és rossignola fajták szemei adják az alapot. Nagyon szép bíborvörös nedű, vaníliás, bogyós-gyümölcsös jegyekkel.

A sommelier szerint „nők ne igyanak 2 pohárnál többet, mert nem tudnak majd lábra állni és nagyon figyeljenek, ha randialanyuk egy egész üveg amarone-t bont”. Jó, hát majd figyelek…..

20%-os feketecsokival kóstoltuk össze, nagyon tetszett, ellensúlyozta az amarone (nekem) kicsit émelygős érzetét.

Jó ha tudjuk, minél sötétebb a csoki, annál inkább vörösbort válasszunk, viszont a fehér csokihoz nem csak a fehérbor passzolhat jól.

02-IMAG3861

Amarone della Valpolicella

Recieto Riserva-t kóstoltunk harmadikként (Vin Alto pincészet, Új-Zéland), szintén 33 frank  palackáron, viszont itt fél literes palackról van szó. Az aucklandi pincészet a recietot ugyanazzal az eljárással készíti, mint hazájában, Veneto-ban, némi különbség a szőlőfajtákban található, itt merlot-val, cabernet franc-nal, montepulcianoval és egy kevés nebbioloval találkozunk. 15,5%-ös alkohollal rendelkezik, a legjobb mazsolává aszalódott, majd 30 hónapra tölgyfahordóba zárt szemek egy hosszú lecsengésű, balzsamos bort adnak.  A recieto az utolsó állomás az amarone után, a sorrend:

  1. Valpolicella
  2. Ripasso
  3. Amarone
  4. Recieto (az Amarone legédesebb verziója)

Nekem kissé sajtszagú a bor, camembert íze van.  Bio csokival kóstoljuk, amiben, cseresznye és csili darabok vannak,  de igazából nem csíp, talán egy picit torokban. Ázsia ételekhez is ajánlott, az édes jól ki fogja egyensúlyozni a csípős ízeket.

06-IMAG3868

Recieto Riserva

Befejezésként Merlino Rosso Fortificato-t kóstolunk, melyet két jóbarát – Pojer E Sandri – készít egy fiatal, 20 éves pincészetben. A szőlőfajta a langrein, dél-tirol tipikus szőlője, csokis, cseresznyés, fűszeres jegyekkel. A merlino az egyik leggyakrabban vásárolt édes bor, átlagosan 25 frankot kérnek érte.

A kanalas orvossággal – Schokowein in Löffel –  együtt vegyük a szánkba a merlinot, bársonyos orgazmusban lesz részünk. Nutella felnőtteknek.

03-IMAG3862

Kanalas csokidesszert – Schokowein in Löffel

05-IMAG3864 Merlino

09-IMAG3873  Borsor

11-IMAG3878                                                                            Csokisor

P.S.  A Buonvini kínálatában megtalálhatóak a különböző tematikus kóstolók, bor étel párosítások, az ingyenestől a több száz frankos árfekvésben egyaránt. Illetve még egy jó tanácsot kaptam olasz vendéglátóinktól: „Az éttermekben a különböző fogások mellé nyugodtan rendeljünk különböző borokat, így sokkal szórakoztatóbb! Akárcsak a férfiakkal, hétfőn az egyik, kedden a másik….”

 

Zürichsee

A rheinau-i kolostorszigeten a kilencedik században kezdték meg a szőlötermesztést a bencés szerzetesek. 1880 körül Zürich kantonban már hatalmas területen, 5600 hektáron folyt szőlőművelés. Majd egy váratlan vendég, a szőlőtetű vetett végett ennek az erőteljes fejlődésnek. További előrelépések az úgynevezett „Staatskellerei”-nak köszönhetőek, ami az egykori kórházi pincészetből nőtte ki magát. Szerepe abban állt, hogy a kanton kórházait borral látták el, mivel a 19. századig a bor tisztább italnak számított, mint a tej vagy a víz, melyek nagy arányban tartalmaztak baktériumokat. Ma a Staatskellerei a Mövenpick AG tulajdonában van és boraikkal elsősorban a fiatalabb korosztályt célozzák meg.

18-DSCF8032

Zürichsee hajón ülve

A maga 614 hektárjával Zürich kanton a legjelentősebb bort termelő kantonok egyike kelet-Svájcban. A szőlőtermelés Zürichben elsősorban a gleccserek kőlerakódásából létrejövő közepes mésztartalmú talajon folyik. A csapadék jelentős, több, mint 1000 milliméter per év és négyzetméter. A termőterület az egész kantonban szerteágazik, a legnagyobb szub-régó az úgynevezett “Weinland” 220  hektárral. Ősi fajtaként tartják számon a “Räuschling”-et, amit ismét 17 hektáron termesztenek és ezzel a második legfontosabb fehér fajta a kantonban, a Müller-Thurgau után, amit itt Riesling-Sylvanerként (rizling-szilváni) ismerünk.  A legfontosabb vörös fajta a Blauburgunder, vagyis a Pinot Noir.

06-P1150936

Tér, idő, tömeg összefüggés? Ha jó az idő, a tömeg kimegy a térre. (Ezt legalább megjegyeztem fizikaórán.)

Riesling-Sylvaner Zürichsee AOC 2014 – Staatskellerei

Nézzük, miket kóstoltam elsőként. Alapvetően a közép árkategóriás borokat kezdtem levenni a polcról, és itt létem első heteiben nem tudtam nem választani a Zürichsee feliratú palackokat.  Azt is bevallom, hogy első választásom abszolút címke alapú volt. Tetszett a fehér-fekete kombináció a kicsi ezüst csillagokkal és mivel teljesen tapasztalatlan voltam, így gondoltam miért ne? A választás jónak bizonyult, azóta már többször fogyasztottunk a Staatskellerei2014-es 100% Riesling-Sylvanerét, nagyon friss, üdítő kortyokat köszönhetünk neki. 12,5%-es alkohollal rendelkezik, ennél sokkal kevesebbnek tűnik, nem üt fejbe és nem markáns. 5 hónapot töltött tartályban, frissen fogyasztandó, maximum 5 évig raktározzuk el. Ananászos, barackos-körtés kortyok, csirke vagy fehér húsú halételekhez és távol keleti ízekhez bátran ajánlom. De ételpárosítás nélkül is simán belefér az estébe. (Szerencsésebbeknek az ebédidőbe.)

01-IMAG3735

10-P1150971

Riesling-Sylvaner – Kümin Weine

A Kümin családi pincészet Schwyz, Schaffhausen és Szent Gallen kantonokban is rendelkezik termőterülettel, de borkereskedésként is aktivak, így szortimentjükben osztrák, olasz, francia és tengerentúli borok is megtalálhatóak. Ez a Riesling Sylvaner teljesen más élményt adott, a szénsav majd kicsattant a poharamból, jól körbejárta a számat és igazából én ennek kevésbé örültem. A frissesség megvan, nyári gyümölcsök garmadája sorakozik, de valahogy a szénsav agyonütött mindent. Persze lehet, hogy ha tényleg a tó mellett, 30 fokban fogyasztottam volna, akkor nagyobb élmény maradt volna, mint egy téli, havas esős péntek estén.

03-IMAG3850_1

07-P1150950

Pinot Noir Zürichsee AOC 2013 – Kümin Weine

Szamóca, szamóca és még több szamóca! Komolyan mondom, vérré vált bennem az első korty. Annyira jól esett az a gyümölcsbomba egy megterhelő munkanap után, hogy újra rózsaszín ködben láttam úszni a világot. Merő véletlenségből volt is itthon vagy egy kiló eper, nagyon jól kiegészítették egymást.  Szintén friss, könnyű vörösbor hosszú lecsengéssel a szájban. Aznap este hamburger húst sütöttem, echte svájci marhahúsból. Hozzákóstoltam, hátha, de nem. Ne csináljátok, élvezzétek inkább bogyós gyümölcsökkel, könnyű tésztaételekkel.

14-P1170011  05-P1150935   08-P1150969   11-P1150979     16-DSCF8004

Zürichsee a zürichi házihegyről, az Uetlibergről nézve

P.S.:  A Zürichsee és Riesling-Sylvaner sornak folytatása következik.

További információ:

Die 100 besten Weingüter der Schweiz, Vinum

Schweizer Weinführer 2011-2012 (ennél újabb kiadás még nem jelent meg)

Sámpájn*

Az idei kerek szülinapomra kaptam a barátnőmtől és párjától egy palack Taittinger Brut Réserve Champagne -t. Bevallom, nagyon meghatódtam és nagyon örültem a meglepésnek, még sosem kóstoltam ilyen pezsgőt, nemhogy egy palackkal kapjak ajándékba. Meg is beszéltük, hogy együtt pattintjuk ki, hogy közösen élvezzük a nedüt. Na ez az, ami az év folyamán nem jött össze, tartogattam a palackot, gondosan elzárva a dobozába, mígnem egy forró nyári napon, amikor már minden frissítő ital elfogyott itthon, bekerült a hűtőbe…

Nos, az élmény magával ragadó volt. 40% Chardonnay, 60% Pinot Noir és Pinot Meunier fajtákból készítették. A színe ragyogó, arany – szalmasárga színű, a buborékok lágyak, de van belőlük bőven. A hab diszkrét és kitartó. Az orrban és szájban egyaránt előtörnek az őszibarackos aromák, a fehér virágok, előjönnek  briósra emlékeztető és mézes ízek  is – amik külön izgalmasak. nagyon kifejező és nyitott, egyaránt gyümölcsös és briós. Friss és harmonikus. Brut Reserve, minimum három éves pincés érleléssel büszkélkedhet, egy nagyon komplex, fejlett aromákkal rendelkező pezsgőt élvezhetünk.

taittinger

Hogy még inkább kedvet kapjunk a pezsgőzéshez, érdemes ellátogatni a pincészet roppant igényes, elegáns és informatív weboldalára is. Ízelítőnek hoztam egy videót, amely rövid betekintést nyújt a Taittinger család történetébe.

Forrás: Champagne Taittinger Youtube Channel 

https://www.youtube.com/channel/UCXUF1Gy6eSLieEEelZa9s2Q 

Jah, és úgy kell ejteni, hogy tetanzsé! Csaxólok, így mondják franciaiul, én nem tudtam 🙂

P.S.: Egy következő posztban elmesélem, az igazi SÁMPÁJN sztorit is 😉

Szerencse kegyeltje

Olyan sok ajándékot kaptam december végén – karácsony, búcsúzkodás, szeretjük egymást – és még sorolhatnám, hogy úgy gondoltam igazán megérdemlek egyet magamtól is. (Bár ez a tény annyira nem meglepő, szerintem az ember vegyen magának legalább karácsonyra és szülinapjára meglepit. Én legalábbis így cselekszem jó ideje, s meg kell hagyni, igen élvezetes.) Vagyok olyan szerencsés, hogy a Pohárszék idén tavasszal a munkahelyem mellé költözött, így három perc alatt be tudom szerezni éppen azt a muníciót, amire vágyom. Az utolsó, karácsony előtti hétfői munkanap végén munkatársammal betértünk egy koccintásnyira és egyikünk sem távozott üres kézzel: Rácz Lilla első nyerspezsgője velünk tartott. Szemeztünk már a gusztusos díszdobozzal egy ideje, nagyon elegáns, pezsgőt imádó hölgyeknek szuper ajándék.

rácz pohárszék

Kép forrása: Pohárszék Bor&Kávé

Én nem késlekedtem és még este kinyitottam – csak magamnak.

Nyers, élénkítő élmény Villányból, vérré vált.  A palackos erjesztésű, sauvignon blanc alapú tradicionális nyerspezsgő 11 és feles alkohollal és kellemes,   virgonc, de nem durva buborékokkal kényeztet. Zöldalmás, füves, enyhén csalános ízérzetében a frissesség és elegancia dominál. Határozott karakterű, talpraesett ital, olyan ‘tudja mit akar fajta’.DSCF6552_1

Két pohár után gondoltam, nem hedonistázok mára többet, lezártam a palackot és elraktam másnapra. Ekkor még nem számoltam azzal a ténnyel, hogy Édesanyám másnap érkezik, hamarabb ér a lakásba, mint én és nekem több korty nem jut… De azt üzeni, hogy “fincsi volt”!

DSCF6530_1

P.S.: Persze a saját magunknak vett ajándékok közel sem jelentenek annyit, mint amelyeket azon emberektől kapsz, akikkel együtt töltöd a mindennapjaid. De továbbmegyek. A csodálatos meglepetések, ékszerek, csúcsborok, jókivánságok mellett mindennél többet jelent az, hogy megkönnyezik távozásod. Szerencsés vagyok.

“Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozz onnan, ahonnan elmentél!” /John Lennon/

Ősz, aszú, szerelem

Azt hiszem, akkor kezdtem megkedvelni az őszt, amikor egy szeptemberi napon kiköltöztem Grazba, Ausztriába. Csodásak voltak a színek, az illatok, a reggel csipőssége az arcomon, orromban.

IMAG3455

Aztán hazajöttem és volt egy rövidebb liezonom, amiben a férfi (most már csak kisbetűvel) azt mondta, hogy neki az ősz a kedvenc évszaka. Akkor elkezdtem figyelni, hogy mi az ami szerethető ezekben a hónapokban.

Így voltam én az aszúval is. Különösebben nem kedveltem, de igyekeztem szerethetőnek látni és érezni. Tiszteltem, értékeltem, de sose vágytam rá. Majd az otthoni aszúkkal való ismerkedésem legnagyobb meglepetése a Fitomark Tokaji borház 2006-os 6 puttonyos aszúja lett. Aranyló színek a pohárban és a kertben egyaránt, ízorgia a szájban. Mézesség, cukrosság de mégsem kezdek szédülni és émelyegni – ez jó jel. 🙂 Sok-sok sárgabarack, enyhe és bársonyos citrusokkal. Simogat. Hosszú-hosszú lecsengés a szájban. Meg voltam elégedve, de nem tudhattam, hogy ez még nem minden, amit kulináris élvezetként ekkor tapasztalni fogok. Az ősz jegyében gesztenyét sütöttünk és Párom egy laza és elegáns mozdulattal rálocsolta pohara maradékát a gőzölgő, még sülő gesztenyeszemekre. Fantasztikus párosítás, a gesztenye tömény bája harmonizál az aszú enyhe dohányosságával. Nagyon élveztem az ízek meglepetésszerű összhangját. Páratlan élmény, szeretnék még ilyen aszút!

IMAG3412

Megszerettem az őszt, az aszút és megtaláltam a Nagybetűset.

IMAG3454

P.S.: Vajon akkor érkezik meg a felnőttkor, amikor elkezded szeretni azokat a dolgokat, amiket régen nem? (A petrezselyemmel még küzdök.)

Egy kapcsolat elején avagy egy augusztus 20-a margójára

Egy kapcsolat elején még minden új, még minden az első; biciklizések, Duna parti naplementék, pezsgős piknikek és első közös baráti látogatások  vidéken.

Idén az államalapítás ünnepét egy alföldi kisvárosban töltöttük, elmenekülve a főváros zajától a barátok gondoskodó karjai közé, akik kolbásszal, töpörtyűvel, paprikával, paradicsommal, hagymával és új kenyérrel vártak minket.

11923228_10152926808035146_457368428052975990_n

Az első házi kenyér a’la Á barátnőm

A lányokkal belépőként meggylikőrrel üdvözöltük egymást, ami szintén házi készítésű, pálinkába áztatott meggy az isteni manna alapja. Ezzel újdonsült emberem is beavatásra kerül és mivel nem kell nagyon félteni egy hölgykoszorúban, átveszi az irányítást és levesz minket a lábunkról a táskájából előkerülő palack borral. Bősz Adrián 2011-es merlot-járól van szó, a lányoknak már most fülig ér a szájuk. (Az enyém is, csak én még büszke is vagyok.)

Igazi gyümölcsbomba, nagyon jól esik vele lekísérni a meggylikőrt, a borban is tökéletesen érezhetőek a meggyes, szilvás, érett gyümölcsös aromák. Melegség tölti el a szánkat, mosoly ül az arcokra ismét. Kicsit csokis, szegfűszeges lecsengés, kerekek a savak és jóleső az alkohol. Közepes testű merlot, nem közepes íz- és illatélménnyel, sokat ígér és sokat is ad: bármikor szívesen innánk belőle megint.

IMAG4330 (1)

Bősz Adrián Merlot classic 2011

11953091_10205779017248058_3954131090121680461_n

Még minden csók, falat és korty tele van ígérettel. Ígérettel, hogy most jó lesz minden.

Gourmultunk

Néhány évvel ezelőtt lettem megszállott Gourmet Fesztivál látogató, azóta hál’ Istennek mindig sikerül találni valakit, aki el is kísér.

A terv mindig az, hogy jóllakottan megyünk oda, az árakat és az ételek mennyiségét ismerve, valamint szem előtt tartva azt is, hogy Édesanyám szerint én ott a világ pénzét el tudnám költeni. (Amúgy, tényleg.)

Nos, nem lakom messze a helyszíntől, ellenben a szemem már kopogott mire odaértünk Pünkösd vasárnap kora délután. Az éhség gyors csillapítása érdekében utunk egyből a Kreinbacher pulthoz vezetett, és az ünnepnap fényét emelve a borászat Brut Classic pezsgőjével kezdtünk. Nagyon citrusos, friss, furmint és chardonnay alapú pezsgő, tökéletes antré. Gyorsan legurultak a buborékok torkunkon, majd kértünk két pohárral a Nagy-Somlói cuvée-ből, 2012-ből és nagy tudományosan kitalálva a bor étel párosítást célba vettük a Villa Medici standját.

Előételnek hal carpacciot kínáltak, ízei szépen harmonizáltak a Nagy-Somlói -olaszrizling (51%), tramini (23%), szürkebarát (12%) és hárslevelű (7%) – házasítással. A bor teltsége, tölgyfahordós aromája elegáns kontrasztot mutatott a 3 tengeri hal vadságával.

DSC_2175

Lazac, vörös tonhal és vajhal carpaccio yuzuval, tengeri spárgával

Villa Medici

Főfogásként vörös húsok mesterhármasát kóstoltuk, nálunk már őzzel a bárány helyett, de ez nem rontott az élményen, sőt!

DSC_2176

Borjúszűz, bárány-t-bone és mangalica hurka krokett, fava babraguval, batátakrémmel

Villa Medici

Veszprém után Perbált céloztuk meg. Én kíváncsi voltam az általuk megálmodott paprikás csirkére: íme, hát nem cuki?

DSC_2215

“Tojásból lesz a csoda!” á la Kukori & Kotkoda

Walter vendéglő

Míg én a tollasokra fókuszáltam barátném a fülesekre. Elmondása szerint még sosem evett nyulat, amin én teljesen ledöbbentem, mivel én gyerekkoromban szinte nyúlhúson éltem. (Finánc nagypapám nyugdíjazása után nyúlvágóban dolgozott, szóval nálunk mindig volt. Hogy őszinte legyek, mi húsvétkor is nyulat eszünk, ezen többen ledobták már a láncot…) Nade, a perbáliak ropogós nyúlmája maga volt a tökély, amit egy MÁD Furminttal szorítottunk le 2013-ból. Még mindig friss savak, ásványosság Tokajból, acéltartályos erjesztés. Nagyon szép ivású bor, mindig megbízható, savak és citrusok ropognak együtt a nyúlmáj ropogóssal.

DSC_2217

Nyúlmáj ropogós zsenge tökkel és balzsamos eperrel

Walter vendéglő

Semmiképp sem akartam kihagyni a Rosenstein New York flódniját sem, kíváncsiságomat a szervírozás csak fokozta: fadobozban kínálták. Zseniális ötlet, a flódni hamar lecsúszott a Káli Kövek Rezeda Olaszrizling kíséretében, míg a doboz még mindig itt figyel mellettem a konyhaasztalon.

DSC_2258

Flódni: in a box

Rosenstein New York

A dobozra utaztam és flódni gyöngyszemet találtam benne

Az igazság az, hogy a nagy kedvencünk a Pörc Buda lett. Egyrészről, mert ember(lányához) méltó kóstoló mennyiséget kaptunk, másrészt a Pörcös srácok roppant jól elszórakoztattak minket, miközben a könyökünkig csöpögött a kolbász-, nyárs- és malaczsír. Imádjuk, amikor elegáns, fehér inges, fekete nyakkendős férfiak sütnek nekünk eszméletlen finomakat, pálinkával kínálnak és megnevettetnek minket. Ennyi gyerekek, nem annyira bonyolult a női lélek. Köszönjük!

DSC_2266

Pörc nyárs roston sütve

P.S.: Az igazság az, hogy többet ettünk és kóstoltunk, mint amennyit ez a bejegyzés taglal, az erről készült fotók a szerkesztőség mappáiban maradtak. Mélyen.

A csodás fotókat köszönöm szépen még csodálatosabb barátnémnak, Pazár Saroltának. <3

 

A nagy kékség – Málta

Tavasszal egy előrehozott nyaralás keretében családostól Máltán jártunk, ahol természetesen nem hagyhattuk ki a helyi borok kóstolását. Igen, Máltán is vannak helyi – bizony, jó borok.

Málta amellett, hogy a turizmusból szerzi legnagyobb bevételét, második lábként a mezőgazdaság mészköves talaján áll. Olyannyira, hogy sok területre már építési tilalmat vetettek ki, nehogy elfogyjon a termelésre szánt értékes föld, aminek csak a nagyon vékony felső rétege hasznosítható az egész sziget alapjául szolgáló mészkőréteg miatt.

Városnéző esti sétánk alkalmával be is tértünk Mellieha plébániatemplománál a helyi erők által is látogatott panorámateraszos bisztróba. Általánosságban elmondható, hogy Máltán vagy helyi borokkal találkozunk vagy olasz borokkal, kiegészítve néhány újvilági tétellel. Ami természetesen nem meglepő, hiszen a sziget csöppnyi mérete nem képes felvenni a versenyt a turisták által jelentett megnövekedett kereslettel.  Mi természetesen a helyi borokra koncentráltunk,  a legtöbb helyen van asztali bor – avagy a ház bora, amiket kár lenne kihagyni, mert nem fogunk bennük csalódni és nem hagyjuk ott a gatyánkat se ellenérték gyanánt.

Ezt nem akarják a helyiek se, aminek ékes bizonyítéka a következő beszélgetés a pincér és köztem. Miután nagy nehezen – találomra – kiválasztottam egy helyi chardonnayt, a biztonság kedvéért azért rákérdeztem, hogy mennyi az annyi.

– Is it fourty or fourteen euros? (40 vagy 14 euró?)

– It is fourteen!!!! It is not Monaco it is MALTA!! (14!!! Ez nem Monaco, hanem Málta!)

Hála Istennek, gondoltam magamban, mert én meg Magyarországról jöttem….

P1150198

A látvány és az ízvilág nemhogy 40 de 400 eurót is megérne

Amit semmiképp sem szerettem volna kihagyni, az egy máltai pincészet meglátogatása. Így egyik nap reggel többed magunkkal felkerekedtünk és a Három város (Birgu-Bormla-Isla) megtekintése után célba vettük a Marsovin pincészetet.

Anthony Cassar 1919-ben alapította a borászatot, mely egyike az első máltai borászatoknak. Ma közel 5 birtokon, 20 hektáron gazdálkodnak, melyek Málta és Gozo területén fekszenek.

P1150503

P1150506Marsovin szölők Marsaxlokk kikőtője közelében, Máltán. Gozón a legtöbb ültetvényt cédrusokkal veszik körbe, ezzel védve a szőlőszemeket a csontig hatoló hideg széltől. 

Magát a pincerendszert még a 17. században építették a Szent János lovagrend lovagjai. Az előtérben régi korok borászati eszközei köszöntenek minket, régi szüretek, kóstolások fotóival, illetve sok-sok dugóval, amit egyszerűen imádok. (Lehet, ez valami perverzió, lassan a saját otthonomból is kitúrnak.)

P1150476

P1150473

P1150474

Innen egy nagyon kis guszti kóstolóterembe érkezünk, ahol olívabogyók, helyi sajtok, aszalt paradicsom, falatnyi szendvicsek illetve kis pogácsák várnak minket; de nem mehetünk el megállás nélkül a számos oklével mellett sem.                                                              P1150467

P1150445

P1150407

P1150469

 Egy rövidke várakozás után elindultunk a pincébe….

P1150410

Az abszolút tágas, biztonságos és masszív (na jó, tényleg az) 400 éves csigalépcső

P1150411  P1150413

P1150414

P1150416

P1150417   P1150423

P1150424

P1150426

Legnagyobb büszkeség minket maroknyi magyarokat lent ért a pincében, ahol megtudtuk – és megláttuk – hogy bizonyos fajtákat magyar tölgyfahordóban érlelnek. Ez viszonylag új próbálkozás, 2-3 éve vásárolták az első hordókat Magyarországról. Rögtön nekiszegeztem kedves ‘idegenvezető’ borászunknak a kérdést, hogy honnan jött az ötlet??? A választ sejthettem volna: a jelenlegi ügyvezető felesége egy magyar hölgy. Nos igen, a csodás magyar nők 🙂

P1150432

P1150433

Na mit találtam én?

P1150435

P1150438Bortrezor vagy (bor)tárgyaló 🙂

P1150439

A pincéből visszatérve egy három tételből álló borsort kóstoltunk végig. Őszintén szólva, ezen a mennyiségen én egy kicsit meglepődtem, szerintem nem magyar garathoz és kíváncsisághoz méretezték. (A francia vendégek elégedettnek tűntek…)

Egy girgentinával kezdtük a sort, igazi máltai fajta, nagyon kedves, behízelgő, tiszta ízvilág, könnyű test, sok maradékcukorral és kevés alkohollal (10%). A  Marsovin borásza szerint ezzel a girgentinával nyugodtan lessasszézhatunk a tengerpartra és eliszogathatjuk strandolás és szörfözés közben, nem fog kettéállni a szemünk.  Ezt mondjuk el is hiszem, bár mi nem próbáltuk ki.                                                                                 P1150446

P1150442

Nem meglepő módon másodikként rosét kóstoltunk, Odyssey rosé, grenache és shiraz fajták cuvéeje; Odüsszeusznak dedikálva, aki Gozo szigetén hét évet élt egy barlangban a nimfa, Kalüpszó szerelmes fogságában.  Talán ha Kalüpszónak lett volna hasonló bora, akkor Odüsszeusz sem vágyott volna annyira haza…

P1150454

P1150446

P1150449 P1150450

Gyönyörű barackszín, epres és almás ízek, közepes test, magasabb alkohol. (Ezt már nem visszük strandra.) A szőlőt családi ültetvényeken szüretelték a Kalüpszó barlang közelében.

P1150451 P1150452

Végül egy nagyon szép 2013-as vörössel zártunk. Ismét egy máltai fajta, gellewza, egyből a szívünkbe lopta magát. Gyönyörű, komplex tétel, érett cseresznyeízzel és egy leheletnyi dohánnyal, melyet bársonyos tanninok kísérnek.

P1150453         P1150465   P1150468  Prémium tételek … majd következőre velük kezdjük

P1150470Ma már a pincészet nem titkolt célja, hogy Málta felkerüljön a világ bortérképére

P1150472     Visszamennénk…

P.S.: Célozzátok meg az utazási irodákat, még nem késő foglalni! Életem eddig legfinomabb tenger gyümölcseit itt ettem!