Gourmultunk

Néhány évvel ezelőtt lettem megszállott Gourmet Fesztivál látogató, azóta hál’ Istennek mindig sikerül találni valakit, aki el is kísér.

A terv mindig az, hogy jóllakottan megyünk oda, az árakat és az ételek mennyiségét ismerve, valamint szem előtt tartva azt is, hogy Édesanyám szerint én ott a világ pénzét el tudnám költeni. (Amúgy, tényleg.)

Nos, nem lakom messze a helyszíntől, ellenben a szemem már kopogott mire odaértünk Pünkösd vasárnap kora délután. Az éhség gyors csillapítása érdekében utunk egyből a Kreinbacher pulthoz vezetett, és az ünnepnap fényét emelve a borászat Brut Classic pezsgőjével kezdtünk. Nagyon citrusos, friss, furmint és chardonnay alapú pezsgő, tökéletes antré. Gyorsan legurultak a buborékok torkunkon, majd kértünk két pohárral a Nagy-Somlói cuvée-ből, 2012-ből és nagy tudományosan kitalálva a bor étel párosítást célba vettük a Villa Medici standját.

Előételnek hal carpacciot kínáltak, ízei szépen harmonizáltak a Nagy-Somlói -olaszrizling (51%), tramini (23%), szürkebarát (12%) és hárslevelű (7%) – házasítással. A bor teltsége, tölgyfahordós aromája elegáns kontrasztot mutatott a 3 tengeri hal vadságával.

DSC_2175

Lazac, vörös tonhal és vajhal carpaccio yuzuval, tengeri spárgával

Villa Medici

Főfogásként vörös húsok mesterhármasát kóstoltuk, nálunk már őzzel a bárány helyett, de ez nem rontott az élményen, sőt!

DSC_2176

Borjúszűz, bárány-t-bone és mangalica hurka krokett, fava babraguval, batátakrémmel

Villa Medici

Veszprém után Perbált céloztuk meg. Én kíváncsi voltam az általuk megálmodott paprikás csirkére: íme, hát nem cuki?

DSC_2215

“Tojásból lesz a csoda!” á la Kukori & Kotkoda

Walter vendéglő

Míg én a tollasokra fókuszáltam barátném a fülesekre. Elmondása szerint még sosem evett nyulat, amin én teljesen ledöbbentem, mivel én gyerekkoromban szinte nyúlhúson éltem. (Finánc nagypapám nyugdíjazása után nyúlvágóban dolgozott, szóval nálunk mindig volt. Hogy őszinte legyek, mi húsvétkor is nyulat eszünk, ezen többen ledobták már a láncot…) Nade, a perbáliak ropogós nyúlmája maga volt a tökély, amit egy MÁD Furminttal szorítottunk le 2013-ból. Még mindig friss savak, ásványosság Tokajból, acéltartályos erjesztés. Nagyon szép ivású bor, mindig megbízható, savak és citrusok ropognak együtt a nyúlmáj ropogóssal.

DSC_2217

Nyúlmáj ropogós zsenge tökkel és balzsamos eperrel

Walter vendéglő

Semmiképp sem akartam kihagyni a Rosenstein New York flódniját sem, kíváncsiságomat a szervírozás csak fokozta: fadobozban kínálták. Zseniális ötlet, a flódni hamar lecsúszott a Káli Kövek Rezeda Olaszrizling kíséretében, míg a doboz még mindig itt figyel mellettem a konyhaasztalon.

DSC_2258

Flódni: in a box

Rosenstein New York

A dobozra utaztam és flódni gyöngyszemet találtam benne

Az igazság az, hogy a nagy kedvencünk a Pörc Buda lett. Egyrészről, mert ember(lányához) méltó kóstoló mennyiséget kaptunk, másrészt a Pörcös srácok roppant jól elszórakoztattak minket, miközben a könyökünkig csöpögött a kolbász-, nyárs- és malaczsír. Imádjuk, amikor elegáns, fehér inges, fekete nyakkendős férfiak sütnek nekünk eszméletlen finomakat, pálinkával kínálnak és megnevettetnek minket. Ennyi gyerekek, nem annyira bonyolult a női lélek. Köszönjük!

DSC_2266

Pörc nyárs roston sütve

P.S.: Az igazság az, hogy többet ettünk és kóstoltunk, mint amennyit ez a bejegyzés taglal, az erről készült fotók a szerkesztőség mappáiban maradtak. Mélyen.

A csodás fotókat köszönöm szépen még csodálatosabb barátnémnak, Pazár Saroltának. <3

 

3K – Keddi Kadarka Kóstoló

Keddi Kadarkázásban még nem csalódtunk, most sem volt ez másképp. A Kadarkás és Wine&Go-s srácok szuper 6 tételes kóstolót raktak össze 6, a tételekhez kóstolható falatkával:

3k-1

Hmmm, ínycsiklandó maga a látvány is, az étvágy is megjött a hosszú irodai munkanap és a levezető – bemelegítő Gedeon Perle gyöngyözőm után. (Ez nem volt benne a kóstolósorban, de hát a sok munka meg a stressz, meg minden…)

A tökmagkrémhez megálmodott Kovácsék Irsai Olivérje egyből vérré vált bennünk kóstolótársaimmal. Friss, illatos, jól és gyorsan csúszik, könnyű esti vacsorákhoz tökéletes. Jó kis kezdet 🙂

A tökmagolajjal átitatott pirítóshoz a Nyolcas pincészet 2009-es Leánykáját kóstoltuk. Nagyon szép bor, összeért ízek, kifinomult, 3 év palackban eltöltött év után is még mindig könnyű és lágy. Szépen átjön a tölgyfahordó, de nem tolakodó. Májas ételekhez is el tudom képzelni.

A kendermagkrémhez Szekszárdról, a Szeleshát pincészettől kóstoltunk kékfrankos rosét. Sok sok gyümölcs, halványrózsaszín epresség élénk savakkal és sok bubival.(Nekem túl sokkal.) Szépen lazította a kendermagot.

És azután. Sonkafalatkák. Már alig vártam, hogy elérjünk a tányér közepén felhalmozott sonkaszeletekig.  (Nem vagyok az a fajta, nyúlkaján élő leányzó. Sőt! Hús kell! Sonka meg minden mennyiségben jöhet.) Nagy meglepetésemre egy chardonnayt álmodtak meg hozzá vendégszerető vendéglátóink.  Nyári pincészet 2012-es chardonnay-ját Badacsonyból. Az ásványosság és füstösség egyvelege nagyon szépen kiemelte a husi karakterét.  Nagyon szerettük.

A sonkát etyeki kézműves füstölt sajttal és Balla Géza legendás 2011-es Feketeleánykájával szorítottuk le. A füstölt sajtból én egy ültő helyemben meg bírok enni fél kilót simán, a Feketeleányka meg szerintem annyira tökéletes választás hozzá, hogy itthon is be fogom vezetni. Időzzünk el felette, a bor és a sajt füstössége szépen harmonizálnak.

Levezetésnek kacsamájpástétomot falatoztunk, édes Lenkey Dáriusszal 2008-ból. Nagyon szép édes Tokaji, igazán jól esett a máj krémességéhez az ásványosság és a pici vanília.

P.S.: A tökmagkrémet azért megvizsgáltuk az irsai szűrőjén keresztül is:

3k-2

Aligvárom

Egyik legkedvesebb barátnőmet és férjét vártam hétvégi vendégségbe és miután kitaláltam a péntek esti menüt, töprengtem a hozzá dukáló boron. Sokáig azért nem kellett, mert egyszerűen szembejött: Aligvárom. Mert alig várjuk a friss család első babáját, aki ekkor már nagyon szépen növekedett barátnőm pocijában. Még egy utolsó látogatás nálam, aztán már tényleg csak várni kell.

Nagyon szeretem “etetni” a barátaimat, pláne, ha jóétkű férfiak is vannak a körben. Pikk pakk elfogyott az általam megálmodott olivabogyós csirkemell a szezámos rizzsel. A Nyakas pincészet 2013-as Irsai Olivér, Chardonnay, Müller Thurgau, Pinot Gris és Sauvignon Blanc cuvéeje nagyon jól harmonizált a keleties szezámmal és pikáns csirkével.  Illata elbűvölő (kérek még!), friss, tökéletes kísérője igazi barátos estéknek. A férjjel megittuk a várandós feleség részét is, semmi nem veszett kárba.
Hasonló alkalmakra meleg szívvel ajánlom még a pincészet Irsai Olivérjét, meghitt baráti beszélgetések és ereszdelahajam bulik tökéletes kísérője, évek óta megbízható örömforrás.

Ahogy írom e beszámolót (kisebb fáziskéséssel), a kisasszony éppen kikívánkozik édesanyja biztonságából.
Kedves Kisasszony, Alig Vártunk!