Gourmultunk

Néhány évvel ezelőtt lettem megszállott Gourmet Fesztivál látogató, azóta hál’ Istennek mindig sikerül találni valakit, aki el is kísér.

A terv mindig az, hogy jóllakottan megyünk oda, az árakat és az ételek mennyiségét ismerve, valamint szem előtt tartva azt is, hogy Édesanyám szerint én ott a világ pénzét el tudnám költeni. (Amúgy, tényleg.)

Nos, nem lakom messze a helyszíntől, ellenben a szemem már kopogott mire odaértünk Pünkösd vasárnap kora délután. Az éhség gyors csillapítása érdekében utunk egyből a Kreinbacher pulthoz vezetett, és az ünnepnap fényét emelve a borászat Brut Classic pezsgőjével kezdtünk. Nagyon citrusos, friss, furmint és chardonnay alapú pezsgő, tökéletes antré. Gyorsan legurultak a buborékok torkunkon, majd kértünk két pohárral a Nagy-Somlói cuvée-ből, 2012-ből és nagy tudományosan kitalálva a bor étel párosítást célba vettük a Villa Medici standját.

Előételnek hal carpacciot kínáltak, ízei szépen harmonizáltak a Nagy-Somlói -olaszrizling (51%), tramini (23%), szürkebarát (12%) és hárslevelű (7%) – házasítással. A bor teltsége, tölgyfahordós aromája elegáns kontrasztot mutatott a 3 tengeri hal vadságával.

DSC_2175

Lazac, vörös tonhal és vajhal carpaccio yuzuval, tengeri spárgával

Villa Medici

Főfogásként vörös húsok mesterhármasát kóstoltuk, nálunk már őzzel a bárány helyett, de ez nem rontott az élményen, sőt!

DSC_2176

Borjúszűz, bárány-t-bone és mangalica hurka krokett, fava babraguval, batátakrémmel

Villa Medici

Veszprém után Perbált céloztuk meg. Én kíváncsi voltam az általuk megálmodott paprikás csirkére: íme, hát nem cuki?

DSC_2215

“Tojásból lesz a csoda!” á la Kukori & Kotkoda

Walter vendéglő

Míg én a tollasokra fókuszáltam barátném a fülesekre. Elmondása szerint még sosem evett nyulat, amin én teljesen ledöbbentem, mivel én gyerekkoromban szinte nyúlhúson éltem. (Finánc nagypapám nyugdíjazása után nyúlvágóban dolgozott, szóval nálunk mindig volt. Hogy őszinte legyek, mi húsvétkor is nyulat eszünk, ezen többen ledobták már a láncot…) Nade, a perbáliak ropogós nyúlmája maga volt a tökély, amit egy MÁD Furminttal szorítottunk le 2013-ból. Még mindig friss savak, ásványosság Tokajból, acéltartályos erjesztés. Nagyon szép ivású bor, mindig megbízható, savak és citrusok ropognak együtt a nyúlmáj ropogóssal.

DSC_2217

Nyúlmáj ropogós zsenge tökkel és balzsamos eperrel

Walter vendéglő

Semmiképp sem akartam kihagyni a Rosenstein New York flódniját sem, kíváncsiságomat a szervírozás csak fokozta: fadobozban kínálták. Zseniális ötlet, a flódni hamar lecsúszott a Káli Kövek Rezeda Olaszrizling kíséretében, míg a doboz még mindig itt figyel mellettem a konyhaasztalon.

DSC_2258

Flódni: in a box

Rosenstein New York

A dobozra utaztam és flódni gyöngyszemet találtam benne

Az igazság az, hogy a nagy kedvencünk a Pörc Buda lett. Egyrészről, mert ember(lányához) méltó kóstoló mennyiséget kaptunk, másrészt a Pörcös srácok roppant jól elszórakoztattak minket, miközben a könyökünkig csöpögött a kolbász-, nyárs- és malaczsír. Imádjuk, amikor elegáns, fehér inges, fekete nyakkendős férfiak sütnek nekünk eszméletlen finomakat, pálinkával kínálnak és megnevettetnek minket. Ennyi gyerekek, nem annyira bonyolult a női lélek. Köszönjük!

DSC_2266

Pörc nyárs roston sütve

P.S.: Az igazság az, hogy többet ettünk és kóstoltunk, mint amennyit ez a bejegyzés taglal, az erről készült fotók a szerkesztőség mappáiban maradtak. Mélyen.

A csodás fotókat köszönöm szépen még csodálatosabb barátnémnak, Pazár Saroltának. <3

 

Borozós nyomozósdi

Kevés sorozat tud annyira lekötni, mint az HBO egyik nem is olyan régi produkciója, a Törvény nevében. Teljesen a hatása alá kerültem, fantasztikus sztori, megtestesítve az egyik kedvenc színészemmel (iloveyouMatthewMekkimondhatatlan). A munkahelyemen áradoztam a hangulatáról (nem mondom, hogy nem féltem), a történetről, színészi játékról. A látványvilág belekúszott képzeletembe, és ahogy ez lenni szokott, mindenről a sorozat jutott eszembe.

td poster                                                     Kép: Pinterest, True Detective Poster

Természetesen, az én esetemben, még borozás közben is. A Business Wine első, Kempinskiben rendezett sétáló kóstolóján jött velem szembe ez a címke:vesA számomra eddig ismeretlen sümegi Palota Pince Vesperas névre hallgató rizlingje. A szőlőt 100 éves tőkékről szüretelték, évente csak 500-600 palackkal készítenek. A bor igazán különleges, másfajta rizlingre számítsunk. Nagyon ásványos, kellemes sósság, nehéz fehérbor.  Nem egyszerű bor, úgy ahogy a film sem egy egyszerű alkotás. Tökéletesen passzolnak egymáshoz, titokzatos, nem tudom, mire számíthatok a következő jelenetnél és kortynál, de nem csalódom, sőt. Senkit nem akarok megtéveszteni, Egly Márk borász elmondása szerint a címke régóta létezik ebben a formában, a filmes párhuzam csak az én képzeletem szüleménye.

Az agancs hátterében az esti ima latin szövege olvasható. Nézd meg a filmet, igyál hozzá egy jó sümegi rizlinget és érted a fricskát…

P.S. Aki teheti, nézze az eredeti angol verzióban, mert annak ellenére, hogy nagy rajongója vagyok a magyar szinkronnak, ez alkalommal elég nevetségesre sikerült. Borhálónál pedig beszerezheti a bort hozzá 🙂

P.S.: I love you

Valahogy nagyon nehezen viselem a téli hónapokat, ezzel azért sokan vagyunk így. Valahogy jön néhány búskomorabb nap minden ok nélkül. Nos, ezt a telet sikeresen átvészeltem, nem volt semmi ok nélküli melankólia. Na de jött a március és a tavasz, (ja, hogy ennek amúgy örülünk!), csak két napja lefele görbül a mosoly… ok nélkül persze. Hál’ Istennek, tényleg csak két napig tartott, ugyanis a barátnőim előre gondoskodtak jólétem felől: foglalt helyünk volt a Pohárszékben Csetvei kóstolóra.

Csetvei Kriszti személyisége és a bor iránti szeretete beragyogta a kis teret. Öröm hallgatni, hogy milyen hozzáértéssel és átéléssel beszél a borairól, amiket mi is nagyon szerettünk. Nagyon tetszik, hogy minden borához ír és mond egy kis üzenetet. Nézzük miket hozott nekünk aznapra:

KL’ 13. Királyleányka tisztán, fröccsnek, elegánsan, királylányosan. Tökéletes választás komoly és komolytalan beszélgetésekhez egyaránt.

Egyből beleszerettem a 2012-es Traminibe, szerelem első kortyra, szerelem a levegőben! Abszolút szívecske.

Olaszrizling 2012-ből, Somlóról. Nagyon cuki, a Kő-Papír-Olló Papírja. Siessetek, mert nagyon fogy és kérdezzetek rá Cuki bácsira. 😉

Jf ’12. Őt nagyon vártuk mi is, igazán kíváncsiak voltunk erre a juhfarkra. És meg is érkezett fehér lovon ráadásul – imádtuk; igazi Somló. (A többi fehér lovon érkezőre még várunk. Címek a szerkesztőségben.)

Nap. Arany, bujaság, chardonnay. (Anything but chardonnay – e mozgalom követői megtérülnek a Naptól.)

Utolsó tételként a Babát kóstoltuk, és mielőtt megízleltük volna ezt a csodásan friss és könnyed rozét én teljes extázisba estem. Ugyanis a Édesapám beceneve Baba és idén lesz 50 éves  – ennél jobb születésnapi ajándékot nehezen találtam volna! Alig várom, hogy átadjam neki a palackokat. 🙂

P.S.: Csetvei Krisztitől és boraitól jobb kedved lesz!